Interjú Sipos Zoltánnal légi közlekedési szakértővel

2016-04-20 Fotó blog 0 Comments

Pár héttel ezelőtt Zoltán keresett fel, hogy szeretne néhány portré fotót éppen készülő weboldalára. Találkozásunk előtt kiderült számomra, hogy Zoltán már 30 éve a repüléssel foglalkozik. Mivel én is nagyon szeretem a repülőket ezért tudtam, hogy nagyon jó hangulatú fotózás elé nézek. A fotók elkészítése után, megbeszéltük, hogy egy mini interjút készítek vele, amit itt a blogomban veletek is megosztanék. Örömmel vette az ötletem, fogadjátok szeretettel!

 

Szatló Gábor: Mikor és hogyan kezdődött a repülők iránti szeretete?

Sipos Zoltán: 1981. november 18-án! Ekkor vonultam be Szolnokra egy előkészítő tanfolyamra, itt éreztem meg először a kerozin illatát, ezután már nem volt kérdés számomra, hogy a repülést választom hívatásomul.

 

Gábor: Ha jól tudom, már három évtizede foglalkozik repülés irányítással, melyek voltak a legfontosabb állomások a pályafutása során?

Zoltán: Sok fontos állomása volt pályafutásomnak, de az első és talán számomra a legkedvesebb, amikor a kecskeméti repülőbázison a Légiforgalmi Irányító Központ parancsnoka lettem. Gyönyörű, új repülésirányító eszközökkel felszerelt modern toronyba költöztünk. Kihívásokkal teli időszak volt, hiszen akkor csatlakoztunk a NATO-hoz, akkor kezdtük el alkalmazni az új irányítási eljárásokat, angol nyelven kezdtünk irányítani és kidolgoztuk a repirányítás dokumentációs hátterét.

 

Gábor: Milyen tapasztalatai vannak a brüsszeli NATO központról és milyen volt a haza térés?

Zoltán: A NATO központban a munka szervezettsége és kiszámíthatósága tetszett a legjobban. Kevesebb energiával hatékonyabban tudtunk dolgozni. Négy évet töltöttem Brüsszelben a családommal és bizony ilyen hosszú idő után már vártuk a hazatérést. Hiányzott a család, a barátok és a magyar szó. Ezer kilométerekre a hazától kicsit másképp hangzott Oláh Ibolya, Magyarország című dala…

 

Gábor: Beszélgetésünk során megtudtam, hogy foglalkozik a pilóta nélküli légi járművek magyarországi szabályozásának kérdéseivel is. Ön szerint milyen lesz az a világ, ahol mindennaposak lesznek a drónok és kisebb távirányítású repülő modellek?

Zoltán: Biztos vagyok benne, hogy rohamosan fejlődni fognak a pilóta nélküli légi járművek alkalmazási területei! Már most is nagyon sok területen használják a légi fotózástól egészen a határellenőrzésig. A baj az, hogy a repülési jogalkotás folyamata nem tudott lépést tartani ezzel a robbanásszerű fejlődéssel. Ez nem csak hazai, hanem európai probléma is. Megfelelő szabályozással a végcél az, hogy a pilótanélküli légi járművek biztonsággal beilleszthetőek legyenek az európai légi forgalomba.

 

Gábor: Az elkészült weboldalán lévő bemutatkozást olvasva kirajzolódott számomra, hogy az eltöltött évek alatt milyen változatos munkája volt, de mégis mindig a repülés köré épült a munkaköre. Mit gondol 5 év múlva is a repülés és a légirányítás fogja kitölteni mindennapjait?

Zoltán: Bízom benne, hogy igen. Valóban, szakmai életem az elmúlt évtizedekben a katonai repülés körül forgott. Mindig azon dolgoztam, hogy valami újat tegyek a repülés jobbá, biztonságosabbá tétele érdekében. Még mindig nagyon sok megvalósításra váró gondolatom van…

 

Gábor: Örülök, hogy megismerhettem Zoltán. Kívánok még sok szép évet ebben a rendkívül izgalmas világban.

 

Sipos Zoltán légi közlekedés szakértő és tanácsadó weboldalát ide kattintva találod.